P. G. Wodehouse
(1881–1975)
|
I made this page to tell you about my connection to the master of humor who has accompanied my life since I was ten.
Initially, I was a fan, later I became a translator of his books, but I never ceased to be amazed by his wit. He has been playing a prominent role in my life, actually more than any other author on earth – or outside of it, for that matter. |
Ezen az oldalon elmesélem kapcsolatomat a humor nagymesterével, aki tízéves korom óta kíséri az életemet. Eredetileg csak rajongója voltam, később a fordítója lettem, de szellemessége azóta is mindig ámulatba ejt. Egész életemben fontos szerepet játszott, voltaképpen fontosabbat, mint bármely más szerző a földön – vagy éppenséggel a földön kívül. |
|
It all began in the summer of 1957, when I borrowed a book from a young girl who lived a block away. I still have those two small volumes; I never gave them back to her. It seemed imperative that I keep that novel for the future which is now my past and present. The book was the second Hungarian edition of Leave it to Psmith.
|
|
A történet 1957 nyarán kezdődött, amikor kölcsönkértem egy könyvet egy közelben lakó lánytól. Ma is megvan még a két kis kötet; sosem adtam vissza a tulajdonosnak. Parancsoló szükségességét éreztem annak, hogy ezt a könyvet magamnál tartsam a jövőre, amely mára múlttá és jelenné változott. Az a könyv a Forduljon Psmithhez második magyar nyelvű kiadása volt. |
| The first edition was published before World War 2, translated by Guthi Erzsébet, a remarkable woman. (Her son, Devecseri Gábor became a poet and a translator of ancient Greek and Latin literature, and, "coincidentally", her grandson was my schoolmate in elementary school.) Later I managed to obtain a copy of the first edition of her translation. | Az első kiadás a második világháború előtt jelent meg, egy rendkívüli asszony, Devecseriné Guthi Erzsébet fordításában. Az ő fia volt Devecseri Gábor, a költő, az ókori görög és latin irodalom fordítója, az unokájával pedig "véletlenül" egy általános iskolába jártam. Később szereztem egy példányt a könyv első kiadásából is. |
|
In one of his books, Over 70, Wodehouse (Plum to his friends) wrote that he was banned in Hungary. He even read that passage on his LP record, Speaking Personally. Well, I am not sure if his works were actually banned, but one thing is certain, that they were not published until 1957. It is not very surprising – Psmith, for instance, keeps calling people "comrade", and frequently makes fun of socialism, the official state religion of Hungary between 1948 and 1989.
|
P. G. Wodehouse, age 21, at the beginning of his long literary career P. G. Wodehouse 21 éves korában, hosszú irodalmi pályája kezdetén |
Over 70 című könyvében Wodehouse azt írta, hogy ő be van tiltva Magyarországon. Ez a mondat még Speaking Personally című nagylemezén is hallható. Hogy valóban be volt-e tiltva, abban nem vagyok biztos, de annyi tény, hogy egészen 1957-ig nem adták ki a könyveit. Ez nem is nagyon meglepő – Psmith például következetesen "elvtárs"-nak szólítja az embereket, és gyakran gúnyolódik a szocializmussal, ami 1948-tól 1989-ig hivatalos államvallás volt Magyarországon. |
|
The 1956 October revolution of Hungary, although crashed by Russian tanks, still brought about some major changes in the life of the country. For example, among many other authors popular between the two world wars, Plum could be published again. Before 1945, about a dozen of his books had been translated into Hungarian, half of them Jeeves stories, and now Leave it to Psmith was on the shelves again, in a very cheap paperback edition. Illustrations were drawn by Kaján Tibor, a great Hungarian cartoonist who about 20 years later became my friend and advisor in the period when I tried myself as a cartoonist. |
Az 1956 októberi magyarországi forradalom, bár a szovjet tankok eltiporták, mégis hozott jelentős változásokat az ország életében. Például: sok más, a két világháború között népszerű szerző között Wodehouse is újra megjelenhetett. 1945 előtt tucatnyi könyvét fordították le magyarra, körülbelül a fele Jeeves (Tóbiás) történet volt, most pedig a újra a boltokba került Forduljon Psmithhez olcsó, papírtáblás kiadása. Az illusztrációkat Kaján Tibor, a nagy karikaturista rajzolta, aki vagy húsz évvel később, amikor magam is karikaturistaként próbálgattam tehetségemet, barátom lett, tanácsokat adott. |
| At the tender age of ten to twelve, I went sort of crazy about Psmith. His eloquence, his unique choice of words and his whimsical associations served as a model for me. I started to imitate him, to speak like he would. Instead of saying straight yes or no, I gave elaborate and complicated answers to the simplest of questions. I must have been a very unusual kid, making people wonder about my sanity. I never pinched anyone's umbrella and did not throw flower-pots, mind you, but my verbal expression was as close to Psmith's as I could only get. |
Back cover of David A. Jasen's biography: P. G. Wodehouse: The Portrait of a Master David A. Jasen Wodehouse-monográfiájának hátsó borítója |
Zsenge gyermekségemben, tíz-tizenkét éves koromban Psmith egészen elvarázsolt. Ékesszólása, egyéni szóhasználata, vad asszociációi mintaként kezdtek szolgálni. Utánozni kezdtem, úgy beszéltem, ahogy ő. Igen vagy nem helyett körmönfont, bonyolult válaszokat adtam a legegyszerűbb kérdésekre is. Fura kissrác lehettem, az emberek valószínűleg sokat tanakodtak, hogy vajon épelméjű vagyok-e. Esernyőt azért nem loptam, és nem hajigáltam virágcserepeket sem, de verbális megnyilvánulásaimat annyira Psmith beszédéhez igazítottam, amennyire csak bírtam. |
|
At about the same age I started to learn English, and it felt like learning back something that I used to know. Then I studied it in high school and at the university, and now I make my living by translating books. The first complete book that I translated on contract was Birds, Beasts and Relatives by Gerald Durrell, and the second was Sam the Sudden by P. G. Wodehouse. I translated it at the age of 25 or 26, and it was published a few years later. After that, there was no stopping me. I have translated fourteen books of Wodehouse to date (Pigs Have Wings had been roughly translated by Marianne Kiss and I reworked the text), and that is a record in my history. (The next in line is James Redfield with a mere seven.) They came as illustrated below. |
Körülbelül ugyanekkor kezdtem el angolul tanulni, és ez olyan volt, mintha újra tanulnék valamit, amit valaha már tudtam. Aztán a gimnáziumban és az egyetemen is folytattam a nyelvtanulást, ma pedig már könyvek fordításából élek. Az első teljes könyv, amelyet szerződéssel lefordítottam, Gerald Durrell Madarak, vadak, rokonok című könyve volt, mindjárt másodikra pedig a Hübele Sámuel P. G. Wodehouse-tól. Körülbelül 25-26 éves koromban fordítottam, és néhány év múlva jelent meg. Ezután már nem lehetett megállítani. Mostanáig Wodehouse tizennégy könyvét fordítottam le magyarra (a Szárnyasdisznókat Kiss Marianne nyersfordításából kiindulva), és ez egyéni rekordnak számít. (A második helyen James Redfield kullog hét könyvvel.) |
 Sam the Sudden Publisher: Móra |
 Summer Lightning Publisher: Európa |
 Ukridge Publisher: Európa |
 Carry on, Jeeves Publisher: Európa |
 Psmith in the City Publisher: Európa |
 Mike and Psmith Publisher: Európa |
 Service with a Smile Publisher: Európa |
 Something Fresh Publisher: Európa |
 Psmith Journalist Publisher: Európa |
 Sam the Sudden 2nd.ed. Publisher: Európa |
 Hot Water Publisher: Európa |
 Uncle Dynamite Publisher: Európa |
 Carry On, Jeeves 2nd ed. Publisher: Cicero |
 The Adventures of Sally Publisher: Dico |
 The Luck of the Bodkins* Publisher: Geopen |
 Pigs Have Wings* Publisher: Geopen |
| * The cover design of this book looks so hideously appalling that I refrain from showing it to you. | * Ennek a könyvnek a címlapja annyira ocsmány, hogy nem mutatom meg. Nem egyszerűen borító: felháborító. | ||
|
The majority of the translations have been published by Európa, with cover design and illustrations made by Hegedüs István, an eminent cartoonist, a close friend of the above Kaján Tibor. It may sound ridiculous, but I never met Hegedüs despite all these years of cooperation.
|
A fordítások többsége az Európánál jelent meg; és ezek borítóját, belső illusztrációit Hegedűs István készítette. Hegedűs nagyszerű karikaturista, a fent említett Kaján Tibor jó barátja. Különös, de a negyedszázados közös munkálkodás ellenére még sohasem találkoztam vele. |
|
My Wodehouse book collection: some 80 volumes, with perhaps half a dozen older, pre-war Hungarian editions among them. Recent translations are on the bottom shelf, my own lying in front. Please note that the yellow back at bottom right is actually a VCR cassette, called Quick Dog Training – teaching the method of the famous Barbara Woodhouse... The postcard shows a street in Chester, England – for me, the ideal manifestation of Market Blandings. |
 |
Wodehouse-gyűjteményem: körülbelül 80 kötet, benne vagy fél tucat régi, háború előtti magyar fordítás. A legalsó polcon vannak az újabb magyar kiadások, a sajátjaim elöl, lefektetve. A legalsó polcon a jobb szélső sárga gerinc nem könyv, hanem egy Quick Dog Training című videókazetta – témája a híres Barbara Woodhouse kutyaidomítási módszere. A képeslapon az angliai Chester kisváros látható – számomra Market Blandings tökéletes megtestesülése. |
|
'What I like about the English rural districts is that when the authorities have finished building a place they stop. Somewhere about the reign of Henry the Eighth, I imagine that the master-mason gave the final house a pat with his trowel, and said, "Well, boys, that's Market Blandings." And they went away, and nobody ever touched it since.' (Leave It to Psmith) |
 |
– Tudja, mi tetszik nekem ezekben az angol vidéki városokban? Hogy mikor az illetékesek befejezik egy helység fölépítését, akkor megállnak. Úgy képzelem, hogy valamikor Nyolcadik Henrik idejében a kőművesmester az utolsó házat megveregette a vakolókanalával, és így szólt: "Na, fiúk, ez itt Market Blandings." Aztán elmentek, itthagyták a várost, és azóta senki sem nyúlt hozzá. (Forduljon Psmithhez) |
| Egy Mulliner-novella. |
| Details of my collection of P. G. Wodehouse's books | Wodehouse-gyűjteményem adatai, táblázatba foglalva |