És egy kalmár szólott: Beszélj nekünk az Eladásról és Vásárlásról.

És ő válaszolt, és ezt mondotta:

A föld átengedi néktek gyümölcseit, és szükséget nem szenvedtek, ha tudjátok, kezeteket miként töltsétek meg.

A föld adományainak cseréjével lelitek meg a bőséget és megelégedést.

Hanem ha a cserében nem szeretet és testvéri igazságosság van, akkor egyeseket kapzsiságba, másokat éhezésbe hajt.

Amikor ti, a tengerek, földek, szőlőskertek munkásai, a piacon találkoztok a takácsokkal, a fazekasokkal és azokkal, akik a fűszerszámokat összegyűjtik,

Idézzétek meg a föld uralkodó szellemét, hogy jelenjék meg közöttetek, és szentelje meg mérlegeiteket, és a mércét, mely értéket értékkel összevet.

És ne tűrjétek el, hogy kereskedéstekben részt vegyenek az üres kezűek, akik munkátokért csupán szavakkal fizetnek.

Az ilyen embernek mondjátok azt:

– Jöjj velünk a földekre, vagy menj ki testvéreinkkel a tengerre, és vesd ki hálódat;

– Mert a föld és a tenger hozzád ugyanoly bőkezű lesz, mint mihozzánk.

És ha eljönnek az énekesek, a táncosok és a fuvolajátékosok, az ő portékájukból is vásároljatok.

Mert ők is gyümölcsöket és fűszerszámokat gyűjtenek, és amit elébetek hoznak, habár álmokból formáltatott is, öltözteti és táplálja lelketeket.

És mielőtt eltávoztok a piacról, gondoskodjatok arról, hogy senki se induljon útjára üres kézzel.

Mert a föld uralkodó szelleme nem alhat békén a szél hátán, míg közületek a legutolsónak szüksége is ki nem elégíttetik.

A Ruhákról

Tartalomjegyzék

A Bűnről és Bűnhődésről